III. Bolyais Gyerektábor (BGYT3) * 2006. július 1-7. Csertő

Napló




2006. 06.30. Péntek

Ma megtaláltam az ideális alanyt. Kedves, aranyos, sokat jár más gyerekek közé. Nem túl idős, talán még nem is nagyon ellenálló. A családjával sincs semmi baj, azt hiszem, itt eltölthetek jó pár hetet.


2006. 07. 01. Szombat

Hát, kedves Naplóm, lehet, hogy ezúttal tévedtem. Ez a kisgyerek nagyon erős, nem jutok vele semmire. Jókedvű, szinte egyáltalán nem sír, pedig nekem az lenne a hasznos! Ma különösen fel van dobva, készül valahová a család, igen jó hely lehet, mindenki izgatott, várják nagyon...
Hosszú utazás után megérkeztünk. Ez tényleg szép környék, és nagyon vidám a hangulat! Félek, nem sokáig maradok itt életben! Haj, de szomorú ez, pedig itt én is jól érezhetném magam!
Este mindenki összegyűlt egy teremben, és elég sokáig ott voltak. Nevettek is sokat, de meglehetősen későn kerültek ágyba... azt hiszem, van remény...


2006. 07. 02. Vasárnap

Ma sétáltunk egyet a faluban! Hogy itt milyen tiszta a levegő! Nyugalom, és béke. Régen voltam ilyen helyen!
A táborban igen vidám az élet, most már nagyon szeretnék itt maradni! Délután sorverseny volt, jókat nevettünk, összekapaszkodva futott a sok gyerek, ez nagyon tetszett. A végén fagyit is kaptak, s nekem egyre jobb kedvem lett.
Este láttam a bokorban egy rókát. Megörültem, mert úgy tudom, hogy társaságában találkozhatok egy nagyon távoli rokonommal, bizonyos Rabies nevűvel... De hiába kiabáltam át, semmi válasz. Egyre jobban gyötör a magány, bár sok kedves kisgyerek van itt. Vagy tán éppen ezért...


2006. 07. 03. Hétfő

Már nem érzem magam olyan gyengének, hiszen a kisgyerek, akire mostanában otthonomként gondolok, egyre fáradtabb. De nem pihen, hiszen akkor kihagyná a jobbnál jobb programokat. Ma például lovagoltunk, nekem is nagy élmény volt, sosem ültem még lovon. Kicsit féltünk, de megérte!
Este palacsinta volt a vacsora, amit néhány felnőtt sütött egész délután! Hogy ez milyen fantasztikus egy társaság! Most már biztos, hogy nem hagyom el őket, sőt, kedves Naplóm, nagy elhatározásra jutottam: szaporodni fogok!


2006. 07. 04. Kedd

Sikerült! Már nem vagyok egyedül! Családom egyre bővül, és minden reményünk megvan a teljes sikerre. Ünnepélyesen bejelentem, hogy a mai napon felvettem a BGYT2006 chertovirus nevet!
Ma kirándulni voltunk, és én boldog vagyok, hogy társaim már több helyszínen is élményeket szerezhettek. Csodás volt az állatkert, sosem gondoltam volna, hogy ennyi állat létezik! Nekem a szigetvári várban hallottak tetszettek a legjobban, el is határoztam, hogy maroknyi csapatommal hasonló hősies tettet hajtunk végre, mint Zrínyi, azzal a különbséggel, hogy mi sikerrel járunk! Csatára fel hát!


2006. 07. 05. Szerda

Ma nagyon jó napunk volt! Különböző kézműves feladatokat kaptak a gyerekek! Képzeld csak el, kedves Naplóm, az egyik gyerek a másik után ült le az asztalok mellé, és festettek, gyurmáztak, vágtak, ragasztottak! Nagyon jól szórakoztunk, mi is és a gyerekek is!
Gyönyörű tárgyak készültek, némelyiket teljesen sikerült elfoglalnunk. Határozott sikereket érünk el minden téren, egyre több a lázas gyerek. Sajnos nagyon erősek, és általában pár napnál tovább nem sikerül ágynak dönteni senkit.


2006. 07. 06. Csütörtök

Ma egész nap valami záróműsorra készül a tábor. Ez biztos nagyon jó móka lesz, de valahogy van egy olyan érzésem, hogy a záróműsor azt jelenti, hogy hamarosan vége a tábornak...
Kedves Naplóm, a műsor egyszerűen fergeteges volt. A gyerekek énekeltek, táncoltak, színdarabokat adtak elő! Én lepődtem meg a legjobban, de a végén egy furcsa, rossz érzés hatalmasodott el rajtam, sajnáltam őket megbetegíteni. De félre érzelgősség, holnap is lesz nap!


2006. 07. 07. Péntek

Sajnos jól gondoltam, készülődnek haza, vége a tábornak. Csak az vígasztal, hogy meghallottam, jövore is lesz BGYT! Ne féljetek, én is itt leszek, kedves barátaim!


2006. 07. 08. Szombat

Le vagyok sújtva! Azt a hírt kaptam, hogy a jövő évi BGYT-re nem fognak meghívni! Sőt, határozottan kitiltottak! Hát nem szórakoztunk jól, így együtt? A szomorúságtól egyre gyengébbnek érzem magam, azt hiszem már nem sokáig húzom... Addig is újból végigélem gondolatban ezt a pár gyönyörű napot, amit sem én, sem a többi táborlakó nem felejt el soha.



(Készült: Baloghné Solti Gyöngyi az 'Öregbc' elektronikus levelezőlistára küldött levele alapján.)